Gondolta volna, hogy az ÜVEG története több mint 7 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza?

Mesébe illő történet,
hogy milyen véletlenek sorozatából talált rá az ember az üvegre...

Az ember valószínűleg az obszidiánt kezdte először használni: pengéket és nyílhegyeket készített belőle.
- Plinius, az ókori történetíró szerint, Kr.e. kb. 5000-ben néhány föníciai kereskedő Szíriában, a Belo folyó mentén szállt partra, és amikor tábortüzet gyújtottak, edényeiket a rakományként szállított salétromtömbökre helyezték. A tűz melegétől a salétrom megolvadt és összekeveredett a part homokjával. A kereskedők felfigyeltek a jelenségre, és tapasztalatukat másoknak is továbbadták arról, hogy ebből a véletlenből egy új, átlátszó, folyékony anyag keletkezett. Így ők válhattak az üveg első, tudatos felfedezőivé, s egyúttal a későbbi, egyiptomi üveggyártás megalapozóivá.
Az egyiptomi üvegművészet termékei ezután a római és görög kereskedő utakon elkerültek Európába, és föllendítették az üveg kultúráját.
Az üvegfúvást, amely már összetettebb és kifinomultabb technikákat tett lehetővé, Palesztinában fejlesztették ki.
A továbbiakban fontos szerepük volt a rómaiaknak az üvegipar fejlesztésében. Kr. e. 100 körül már sablonokat használtak az üvegfúváshoz, és ezzel egyre nagyobb mértékűre növelték a lehetséges gyártási skálát. Így geometriai formájú üvegeket is tudtak gyártani. Ezeket azóta is római üvegnek nevezzük, s ezek adták a későbbi tárolóüvegekhez a mintát.
De ekkor vált az üveg építészeti elemmé is: az ablakok és az egyéb díszítőelemek mellett üvegboltozatok is voltak, például Agrippina fürdőiben.
500-600 körül alakították ki a síküveggyártást, amely az ablaküvegek tömeges készítését is lehetővé tette. Ez úgy történt, hogy gömb alakú üveget fújtak, amelyet kemencében tovább forgatva kiszélesítettek.
A római technikákat Egyiptomban fejlesztették tovább, ott kísérletezték ki pl. az aranyozást is.
1000 körül Mezopotámiában megalakult az első iskola, ahol az üvegmetszést fejlesztették igen magas szintre. A díszítőelemeket, metszés során gyémánthegyű eszközökkel karcolták bele az üvegbe.
A későbbiekben az üvegiparban vezető szerepet Velence játszott: ott már a 10. század körül léteztek üveges műhelyek.

De a természetben is sok helyzetben képződik üveg. Pl.:

Vulkánkitörések idején obszidián jön létre.
Villámcsapáskor fulgutirok, hegyomlások során friktonitok keletkezhetnek.
Ha véletlenül egy meteorit is becsapódik valahol, akkor tektitek maradnak meg a nyomában.
Az atombomba robbanása trinititek keletkezésével is jár.